A bányászaszály - kisebb-nagyobb gyakorisággal - a történelmi Magyarország ún. meleg bányáiban dolgozó bányászai között valószínűleg az ércbányászat megkezdése óta szedte áldozatait. A Kárpát medencében a bányászaszály kórokozójának, az Ancylostoma duodenalénak első felismerője Tóth Imre, a selmec-vidéki bányák kerületi főorvosa volt. Tóth Imre nevéhez fűződik annak a bányászati óvórendszabálynak a kidolgozása, amelynek eredményeként a selmeci bányákban sikerült felszámolni a bányászaszályt; prevenciós rendszere számára Európa-szerte ismertséget és elismerést eredményezett: Tóth Imrét a munkaegészségtan úttörőjeként tartják számon. Magyarországon a bányászok közötti Ancylostoma duodenale fertőzést az 1930-as évek végén számolták fel. Figyelemmel Tóth Imrének a selmeci lakosság életkilátásait is kedvezően befolyásoló átfogó közegészségügyi (lakókörnyezeti, alkoholizmuselleni, élelmezés-egészségügyi, járványügyi) javaslataira, intézkedéseire, úgy ítéljük meg, hogy személyében nemcsak a munka-egészségügy, hanem az integrált, holisztikus szemléletű közegészségügy, népegészségügy előfutárát, úttörőjét is tisztelhetjük.