A hányinger és a hányás okára gyakran már a kórelőzmény és a fizikális vizsgálat alapján fény derül. A heveny tünetek hátterében általában fertőzés, gyulladás vagy iatrogén ok áll. Az idült tünetek valamilyen kórállapotra adott patológiás reakcióként értékelhetők. Emésztőszervi okként bélelzáródás, funkcionális zavar vagy organikus megbetegedés lehetősége merül fel. A központi idegrendszerben elsősorban a koponyaűri nyomás fokozódása vezet hányingerhez és hányáshoz, melyet típusosan egyéb neurológiai jelek is kísérnek. Endokrin eredetű hányás leginkább terhesség kapcsán jelentkezik. Számos anyagcserezavar és pszichiátriai kórkép is megnyilvánulhat hányingerben és hányásban. A beteg első vizsgálatakor azt kell kutatni, áll-e fenn olyan sürgősségi állapot vagy szövődmény, amely kórházi felvételt tesz szükségessé. Ha a háttér tisztázatlan marad, empirikus terápiát kezdünk antiemetikum adásával. Első diagnosztikai lépcsőként általában elegendő elvégezni az alapvető laboratóriumi vizsgálatokat, illetve natív hasi röntgenfelvételt készíttetni. A további kivizsgálás menetéről a teljes kórelőzmény és a fizikális vizsgálati lelet alapján dönthetünk.