A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara a nemzetközi iránymutatások és a témakört vizsgáló kutatások tapasztalatai alapján átfogó, a tűszúrásos balesetek hazai helyzetét feltáró kutatást végzett közel ötezer szakdolgozó bevonásával. A vizsgálat célja: a szakmai és döntéshozói figyelem felhívása a téma aktualitására, a kockázatok bekövetkezéséhez társuló, valóságosan felmerülő többletköltségek számbavételére, valamint a balesetek megelőzését célzó intézkedések mielőbbi meghozatalára. Vizsgálati módszer és a minta: Az alkalmazott önkitöltős kérdőív összeállításánál a szerzők felhasználták egy már korábban Svédországban történt vizsgálat kérdéseit, tapasztalatait. A kapott adatokat SPSS program segítségével dolgozták fel, az eredményeket a leíró statisztika módszeréve) jelenítették meg. A felmérésbe a betegágy mellett dolgozó ápolókon, szakápolókon kívül műtős szakasszisztenseket, aneszteziológus asszisztenseket, a képalkotó diagnosztika területén dolgozó asszisztenseket, klinikai laboratóriumi asszisztenseket, valamint szülésznőket és a mentésügyben dolgozó ápolókat, mentőtiszteket vontak be. Eredmények: Munkája során szinte valamennyi megkérdezett naponta többször is kapcsolatba kerül szúró, vágó eszközökkel, valamint vérrel. Ez az arány még a képalkotó diagnosztika területén dolgozóknál is 94,3 százalék, de számos szakterület esetében száz százalékos.. A válaszadók 86 százaléka munkája során már megszúrta, illetve megvágta magát. Az arányok szakmacsoportonként eltérőek, 96 százalékos eredménnyel a műtős szakasszisztensek a legveszélyeztetettebbek, de az e szempontból legkevésbé veszélyes képalkotó diagnosztika területén dolgozók közel 60 százalékával is előfordult már ilyen eset. Következtetések: Az egészségügyi szakdolgozók oktatósa során már az alapképzésben kiemelt hangsúlyt kell kapnia a kockázati tényezőkre, a balesetek következményeire, valamint a megelőzésre vonatkozó ismereteknek, és tudatosítani kell az őszinte feltáró magatartás szükségességét. A felmérésből kiderült, hogy a magyar egészségügyi szakdolgozók tárgyi tudása jó, ám e tudás gyakorlatba történő átültetése, valamint a személyes felelősség elvállalása hagy némi kívánnivalót maga után.