Szerzők a prosztatakarcinómás betegekben végzett perinealis radikális prostatectomiákkal szerzett tapasztalataikat ismertetik. A vizsgálatba az 1997. és 2006. között végzett 350 radikális perinealis prostatectomián átesett betegeket vonták be. A betegek átlagos életkora 64 év volt. A műtét előtti átlagos PSA-koncentráció 14,9+-12,9 nglml volt. A radikális perinealis prostatectomiákat követően a szövettani vizsgálat 268 esetben (76,5%) szervre lokalizált, 76 betegben (21,7%) pedig extraprosztatikus terjedést mutató karcinómát igazolt. A prosztatabiopsziák Gleason-score jának átlaga 3,6+-1,8, míg radikálisan eltávolított prosztaták átlagos Gleasonscore ja 4,3+-2,0 volt (p<0,001). A műtét során transzfúziót igénylő vérzés 4 betegben, rectumsérülés 13 alkalommal fordult elő. A korai posztoperatív időszakban haematomát 4 betegben, vizeletsipolyt 18 esetben, epididymitist 3 alkalommal, vizeletinkontinenciát 135 betegben észleltek. A betegek utánkövetése során 7 esetben (2%) diagnosztizáltak csontáttétet és 4 alkalommal (1,1 %) lokális recidíva alakult ki a kismedencében. A műtétet követően adjuváns hormonális kezelést összesen 99 betegben, míg adjuváns sugárkezelést összesen 38 esetben alkalmaztak. Összegzésül a szerzők megállapítják, hogy radikális perinealis prostatectomia sikeresen és alacsony szövődményráta mellett alkalmazható a szervre lokalizált prosztatatumoros betegek kezelésére. A már extraprosztatikusan kiterjedt daganatos esetek elkerülésére célszerű a csak 20 ng/ml alatti PSAértékek fennállásakor elvégezni radikális prostatectomiát.