A 68 éves, nyugalmi dyspnoés férfibetegnél ismétlődő, elhúzódó bronchopulmonalis fertőzések és haemoptysis után tracheobronchialis amyloidosist igazoltunk. 1999 áprilisa és októbere között három alkalommal ballonos tágítással kombinált argon-plazma-koagulációt (APC) alkalmaztunk a főbronchusokat és ezek számos mellékágát érintő amyloid plakkok és polypok által okozott szűkületek csökkentésére. A beavatkozások eredményeként a beteg panaszai megszűntek. A rendszeres ambuláns bronchofiberoscopos vizsgálatok közel hat évig nem tartottak indokoltnak ismételt beavatkozást, a betegség stagnált. A 2005. júliusi vizsgálat során jelentős progressziót észleltünk. Ismételt lézeres (Nd:YAG) és APC kezeléssorozat vált szükségessé (négy alkalom/8 hónap), mely nem hozta meg a várt eredményt. Ekkor ennek kiegészítése mellett döntöttünk, a korábban posztintubációs és tüdőtranszplantációk anasztomózis síkjában szövődményként fellépő stenosisok stabilizációjában sikeresen alkalmazott mitomycin-kezeléssel. 2006 márciusa és szeptembere között négy alkalommal lokális mitomycin-kezelést folytattunk 2 mglml koncentrációban, kétszer ötperces időtartammal, az alkalmazások között 2-5 perc szünettel. Ezen kiegészítő kezelés sikeresnek bizonyult. Az ezt követő négy hónapban ismételt beavatkozásra nem volt szükség. A kontroll bronchofiberoscopos vizsgálatok ismét stabil állapotot mutattak. Jelen eset egy 19 beteget magában foglaló, hároméves időtartamra visszanyúló, a légúti rekurrens stenosisok kiegészítő kezelésében a mitomycin hatékonyságát vizsgáló, retrospektív tanulmány részét képezi.