A bélfertőzések után kialakuló irritábilis bél szindrómáról (IBS) először 1962-ben számoltak be, a jelenség kóreredetének tudományos igényességű tanulmányozására azonban csak az elmúlt években került sor. A nyálkahártya-sérülés kimutatása megdöntötte azt a feltevést, amely szerint IBS-ben nincs szerkezeti károsodás. A posztinfekciózus irritábilis bél szindróma (PI-IBS) gyanúja az anamnézis alapján merül fel: ha egy korábban ép széklethabitusú egyénben lázzal, hányással, hasmenéssel és pozitív széklettenyésztéssel járó gastroenteritis lezajlása után a hasi fájdalom fennmarad, és tartósan megváltozik a székelési szokás, akkor vethető fel a kórkép lehetősége. A bakteriális gastroenteritisen átesett betegek 4-26%-ában alakul ki PI-IBS. A PI-IBS kockázati tényezőiként a női nemet, a gastroenteritis súlyosságát, a bakteriális toxigenitást, és egyes pszichiátriai kórképek (mint pl. neurosis, hypochondriasis, anxietas, depresszió) társulását jelölhetjük meg. A közleményben a PI-IBS-ról közölt ismereteket és az új kezelési lehetőségeket foglaljuk össze.