Bevezetés: A kardiális történések azonos életkorú férfiakban jóval gyakoribbak, mint nőkben. Ez részben a koszorúerek működésének nemi különbségeivel magyarázható. Feltételeztük, hogy patkányok intramurális koronáriája rezisztenciaartériáinak biomechanikai és vazoaktív (kontrakciós és endotélium-függő relaxációs) működésében nemi különbségek vannak. Módszerek: hím és nőstény patkányok bal anterior descendens koronária ágrendszerének ~200 ľm méretű intramuralis ágait izoláltuk, kanüláltuk, nyomás szervokontroll rendszerbe helyeztük. Az intraluminális nyomást 2-től 90 Hgmm-ig növeltük, az érátmérőt mikroangiometriás berendezéssel mértük. A méréseket tromboxán A2-agonista U46619 (10-6 M) és bradikinin (BK, 10-6 M) jelenlétében megismételtük. A passzív érátmérőt kalciummentes oldatban regisztráltuk. Eredmények: a belső sugár kalciummentes és normál Krebs-oldatban mérve nem különbözött a két csoportban, de hímek esetében az érfal vastagabb volt (41,5+-2,9 ľm vs. 31,4+-2,7 ľm 50 Hgmm-en passzív állapotban, p<0,05), így a falstressz alacsonyabb volt (18,9+-1,9 kPa vs. 24,9+-2,5 kPa 50 Hgmm-en, p<0,05) a nőstényekéhez képest. Az elasztikus modulus a hímek ereiben alacsonyabb volt magasabb nyomástartományban. Az U46619 hatására létrejött vazokonstrikció hím patkányokban jóval nagyobb volt, mint nőstényekben (50 Hgmm intraluminalis nyomáson 30,9+-6,6% vs. 4,5+-3,3%, p<0,001), míg a BK-dilatáció hasonló mértékű volt a két csoportban. Következtetések: jelen eredmények elsőként demonstrálják, hogy patkány intramurális koronáriája rezisztenciaartériáiban a biomechanikai jellegzetességek és a vaszkuláris reaktivitás nemi különbségeket mutat. A hím erekben nagyobb falvastagság, nagyobb kontrakciós képesség és hasonló mértékű endoteliális dilatációs képesség mellett kisebb falstresszt és nagyobb magas nyomású elaszticitást eredményezett a nőstényekéhez képest.