Krioterápia / Toman József
Bibliogr.: p. 79-80. - Abstr. hun., eng.
In: Sportorvosi Szemle. - ISSN 0209-682X. - 2007. 48. évf. 2. sz., p. 75-80.
A krioterápia elnevezéshez számos eljárás tartozik, amelyekben a hőelvonás a közös. A legismertebb megoldások a lokális hidegalkalmazások és a teljestest-hidegterápia. A hideg azonnali hatása a vasoconstrictio, amelyet reflexes vasodilatatio követ, a csökkenő anyagcsere, enzimaktivitás és kisebb oxigénigény. A hideg csökkenti az izomorsók kisülési aktivitását, és lassítja az idegek vezetési sebességét, ezzel a mechanizmussal csökken az izmok görcshajlama. A teljestest-hidegterápia során a páciens rövid időt (nem több, mint 3 perc) hűtött kamrában tölt, amelynek hatása a jeges úszáshoz hasonlítható, és megfelelő alkalmazással a szövetek sem károsodnak. A krioterápia elnevezése a görög hideg és ápolás szavakból származik. A kamra levegőjét többnyire folyékony nitrogénnel -110°C közeli értékre hűtik. A fagyási sérülések elkerülése érdekében zoknit, kesztyűt, száj és fülvédőt, gonádvédőt alkalmaznak. A kezelés végére az átlagos bőrfelszíni hőmérséklet 12°C-ra csökkent, míg a leghidegebb bőrhőmérséklet az 5°C-t is elérte. A maghőmérséklet a kezelés alatt változatlanul maradt, azt követően enyhén csökkent. Egyesek a forró szaunához hasonlítják az érzést. Az endorfin felszabadulás a fájdalomcsillapítást is elősegíti.