Szerző a Szolnok Megyei Kórház Gyermekosztályán a gyermeknefrológiai szakrendelés keretében húgyúti fertőzéssel (UTI) gondozott gyermekek kezelése, gondozása során szerzett tapasztalatokat ismerteti. Célkitűzés. A vizsgálat célja a húgyúti fertőzésben szenvedő gyermekek demográfiai valamint klinikai adatainak ismertetése - beleértve a húgyúti malformatiók fennálltát, a parenchymahegesedés kialakulását és az alkalmazott terápiát. Betegek, módszerek. 103 beteg adatainak feldolgozása során a következő szempontok figyelembevétele történt: a vesicoureteralis refluxszal (VUR) való szövődés, nemi megoszlás, átlagéletkor, követési idő, a gondozás kezdete, familiáris érintettség, veseparenchyma-laesio előfordulása. A VUR-os csoportnál a reflux lokalizációja, fokozata, valamint a kezelés, gondozás kerül ismertetésre. Eredmények. Veseparenchyma-érintettség igazolódott a 103 beteg 38,8%-ban, kiugróan magas és csaknem azonos a súlyos (IV-V fokú) VUR-nál (76%) és a 3 vagy több pyelonephritisen (PN) átesett gyermekeknél (62,9%). A vesehegek megjelenése hasonló prevalenciájú a UTI-s, nem VUR-os (19%) és az enyhe-közepes (I-III fokú) VUR-osok (27%) között. Megbeszélés. A gyermeknefrologiai gondozás során a húgyúti infectiós gyermekek minél koraibb felismerésére, hatásos kezelésére törekszünk, a megfelelő algoritmus szerinti kivizsgálásra, majd a körültekintő gondozásra, mellyel a késői szövődmények, a vesekárosodás létrejöttének megelőzését reméljük.