A 150 éves Orvosi Hetilap szerepét az egyes szakterületek hazai kialakulásában még nem tanulmányozták. Célkitűzés: Az Orvosi Hetilap gasztroenterológiai tárgyú közleményeinek elemzése. Módszer: A szerző áttekintette a folyóirat 1857-1904 közötti évfolyamait, és a gasztroenterológiai tárgyú eredeti közleményekből, lapszemlékből és könyvismertetésekből adatbázist készített. Meghatározta a közlemények arányát, tematikai megoszlását, és azonosította az ismeretek forrásait. Eredmények: A vizsgált időszakban 455 eredeti közlemény jelent meg emésztőszervi betegségekről, ez az összes publikáció 8,2%-a. A közlemények tematikai megoszlásában a nyelőcső betegségei 2,4%-ot, a gyomor betegségei 14,7%-ot, a bélbetegségek 14,2%-ot, a máj- és epeutak betegségei 24,3%-ot képviselnek. A 113 szemlézett szaklapból 592 cikket ismertettek; a német folyóiratok aránya 52,5%, míg a franciák 15,9, az angolok pedig 10%-ot képviselnek. A szemlék közül 253 (42,7%) 10 magfolyóiratban (8 német, 2 angol) jelent meg. A 116 könyvismertetésben számos, ma már klasszikus művet tekintettek át. Az endoszkópiai ismeretek francia és német közvetítéssel a gégészet és az urológia területén alakultak ki, az első, merev eszközzel végzett oesophagoscopiákat 1902-ben végezték. A hepatológiában ebben a korszakban írják le a májelégtelenség, a krónikus hepatitis és a cirrhosis patológiai és klinikai jellegzetességeit. Következtetések: Az Orvosi Hetilap gasztroenterológiai közleményei az emésztőszervi betegségnek legtöbb korabeli kérdésével foglalkoznak. Az ismeretek többsége német és francia, kisebb részben angol közvetítéssel került a magyar szakirodalomba. A korszakban a leginkább tanulmányozott területet a máj és az epeutak betegségei képviselték.