Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott Magyarország méltán lehet büszke védőoltási rendjére és annak eredményeire. Kevés olyan ország van ugyanis - nem csak az új tagországok között, hanem egész Európában - ahol az oltásokkal megcélzott tíz, a magyar "védőoltási naptárban" szereplő fertőző betegség (tuberculosis, diphtheria, pertussis, tetanus, polio, Hib, morbillis, rubeola, mumps és hepatitis B) epidemiológiai helyzete olyan kedvező, mint nálunk. Az Európai Unióban az életkor szerint adott védőoltások rendjét, bár vannak harmonizációs  törekvések, továbbra is minden tagország belügyének tekintik, az adott ország epidemiológiai és gazdasági helyzetének messzemenő figyelembevételével. A szerző dolgozata első felében a magyar védőoltási programmal megcélzott egyes fertőzésekkel és az alkalmazott vakcinákkal kapcsolatos aktuális újdonságokat, illetve a vakcina naptárban nem reprezentált, de védőoltással már megelőzhető fertőzőbetegségek jelen helyzetét ismerteti mind országunkon belül, mind tágabb perspektívában, kitérve az egyes országok eltérő mai gyakorlatára.