Haemopoesisnek nevezzük azt a folyamatot, amelynek során a vérképző (haemopoeticus) őssejtekből (HSC) elkötelezett elődsejtek és érett vérsejtek keletkeznek. Az egyedfejlődés során a vérképzés különböző szervekben (szikzacskó, AGM régió, placenta) zajlik és csak a születés körüli időben helyeződik át a foetalis májból a csontvelőbe, ami felnőtt életünk során a haemopoesis fő színtere lesz. Központi szereplője a HSC, amely részben önfenntartásra, részben - letálisan besugárzott recipiensbe oltva - minden vérsejtfejlődési sor újraképzésére képes szöveti őssejt. A haemopoesis elindítása és fenntartása azonban komplex folyamat, ami erősen függ az őssejt mikrokörnyezetétől, az ún. HSC "niche"-től is. A "niche"-t alkotó stromasejtek határozzák meg a HSC-készlet méretét és szabályozzák az őssejtekből képződő érett vérsejtek mennyiségét. A stromasejtek részben a Notch, a WNT és a Hedgehog jeltovábbító rendszereken keresztül, részben citokintermelésük révén biztosítják a HSC-k számára nélkülözhetetlen túlélési és/vagy differenciálódási szignálokat. Összefoglalónkban az e kutatási terület(ek)en elért legújabb eredményeket mutatjuk be.