Az emberi viselkedés, a biológiai adottságokon túl családi, szociális és egyben társadalmi terméknek tekinthető. Munkám során - a Budai Gyermekkórház Neurózis Osztályán - napi rendszerességgel találkozom a gyermekkori pszichés betegségek szinte mindegyikével. Tapasztalataim szerint a gyermekkori pszichés rendellenességek érinthetik a társadalom valamennyi rétegéhez tartozó szülők gyermekeit. A család, mint a szociokultúra alapja, meghatározó tényezője a gyermekek egészséges lelki fejlődésének. Feltételeztem, hogy a mindenre kiterjedő és átfogó társadalmi változások folyamán, az elmúlt harminc év alatt a családok struktúrája, illetve a gyermekkori pszichés rendellenesség csoportok százalékos eloszlása is megváltozhatott. Vizsgáltam a családon belüli strukturális változásokat az 1970-es évekhez képest. Milyen százalékos eloszlásúak az egyes gyermekkori pszichés rendellenességek, milyen mértékben változtak meg a szülői követelmények, értékrendszerek a gyermekekkel szemben, hogyan épül fel a családi struktúra 2005-ben. Az 1970-es évekhez képest 2005-ben a vizsgált betegpopuláció szociokulturális hátterében számottevő változásokat figyelhetünk meg az alábbi kategóriákban: szülők életkora a gyermek születésekor (idősebb életkorokban); iskolai végzettség (javuló tendencia); nagyszűlők szerepe a családi életben (csökkenő tendencia); válások száma (csökkenő tendencia); jövedelmi eloszlások (a vizsgált betegpopulációban gazdagodási tendencia); lakások komfortfokozata (egyre javuló tendencia); szobaszám (egyre nő); a gyermek nevelője kétéves koráig (nagyszűlők csökkenő részvétele); fegyelmezési módszerek (kevesebb agresszió); büntető személy (nagyszülők csökkenő részvétele); testvérviszonyok (javuló tendencia); testvérek száma (nőtt); párkapcsolati viszonyok (javuló tendencia); traumatizáló tényezők a családban (egyre csökken). Néhány vizsgált kategóriát kivéve változtak a nevelési módszerek és értékrendszerek. A társadalmi változásokkal a családon belüli állapotok is átalakultak. Ebbe a körbe tartozik az is, hogy megváltoztak - ha nem is a népességen, hanem az ellátásra jelentkező betegpopuláción belül - a fiú:leány arány illetve a pszichológiai rendellenességeken belüli százalékos megoszlások is.