A detemir a legújabb bázisinzulin-analóg. Harmadik fázisú tanulmányok és a PREDICTIVE vizsgálat azt igazolták, hogy amikor detemirt alkalmaztak különböző inzulinrezsimekben (bázis-bolus kezelés, orális antidiabetikum mellé adott detemir), mind 1-es, mind 2-es típusú diabetesben elmaradt az inzulinterápiát eddig szükségszerűen kísérő hízás. Hasonló eredmények születtek, ha NPH (neutrális protamin Hagedorn) vagy glargin inzulint cseréltek detemirre, vagy korábban inzulinkezelésben nem részesült betegeknek állították be az új inzulint. A testtömegre gyakorolt kedvező hatás eredete még nem tisztázott. Összefügghet a hypoglykaemiás epizódok számának csökkenésével. Fakadhat abból is, hogy a detemir az aciláció révén erőteljesebben hat a hepatocytákra, mint a perifériás szövetekre, így nagyobb mértékben gátolja a máj glükózkibocsátását, mint a lipogenezist a periférián. A detemir hamarabb jut a hypothalamus receptoraihoz, mint a reguláris inzulin, így a jóllakottságérzet gyorsabban bekövetkezik, mint más inzulinnál. Ezeknek a feltevéseknek az alátámasztása még további vizsgálatokat igényel.