A különböző súlyosságú gyermekkori asthma bronchiale (ABR) sikeres kezelésének első vonalában - most már több mint 30 éve - az inhalatív kortikoszteroidok (ICS) állnak. Az esetek túlnyomó többségében alacsony dózisú, de akár évtizedekig tartó kezelésre van szükség. A lehetséges számos mellékhatás közül a szerzők az ICS csontanyagcserére kifejtett hatását vizsgálták. Korábban diagnosztizált és gondozott, 9,9 +- 5,4 év átlag életkorú, ABR-ban szenvedő, minimum 3 hónapja inhalativ budesonid-kezelésben részesülő 102 betegnek, valamint hozzájuk korban és nemben illesztett egészséges gyermeknek (n = 95) a szérumában meghatározták a csontanyagcserét jellemző két marker: az osteocalcin- (csontképződés-) és a beta-CrossLaps- (csontrezorpció-) szintjét immunoassay (ELECSYS) módszerrel. Az átlagosan 287 +-112 pg napi adagban, 3,7 +- 2,7 éve, 457,7 +-147,6 mg kumulatív dózisú budesoniddal kezelt asztmás betegek értékei a kontrollokhoz viszonyítva nem mutattak eltérést. A biokémiai markerek szintjében akkor sem találtak szignifikáns különbséget, ha az asztmás csoportot - a budesonid-kezelés időtartama alapján - négy csoportba (3 hó-2 év, 2-4 év, 4-6 év, 6-8 év) sorolták. Megállapították, hogy alacsony napi adag (- 300 pg) és akár 6-8 éves folyamatos budesonid-kezelés mellett sem kell a gyermekek csontanyagcseréjének kóros változásától tartani. A kedvező eredmények ellenére az orvos kötelező ébersége nem csökkenhet, a szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a legalacsonyabb, még hatékony ICS-adag beállítására kell törekedni, amivel a gyermek klinikai tünetei még jól kontrollálhatók.