Főbb tézisek: 1. A veseelégtelenség szűrésére egyformán ajánlható a Cockcroft-Gault- és az MDRD képlet. Az eredmények megfelelő értelmezéséhez szükséges az egyes képletek torzításának ismerete. 2. A kreatinin-clearance mérésének csak akkor van értelme, ha következetesen ki tudjuk küszöbölni a vizeletgyűjtési hibákat. 3. Nem lehet a GFR-t a cisztatin C segítségével megbecsülni, legalábbis Larsson képletével nem. Háttér és kérdésfelvetés. A belgyógyászati beteggondozásban mindennapi feladat a vesefunkció felmérése. Ma már számos, a klinikai gyakorlat számára megfelelően pontos képlet áll rendelkezésünkre erre a célra. Betegek és módszerek. Száznyolcvankilenc, klinikánkon fekvő beteg (40%- uk nő, életkoruk: 20-87 év, inulinclearance- ük: 8-244 ml/perc/1,73 m2) esetében hasonlítottuk össze a Cockcroft- Gault-képlet, az egyszerűsített "modification of diet in renal diseae" (MDRD) képlet, a Mayo-képlet és cisztatin C-n alapuló Larsson-képlet egyezését a mértékadónak számító inulinclearance- szel. Ezenkívül 142 beteg (42%-uk nő, életkoruk: 20-87 év, inulin- clearance-ük: 13-244 ml/perc/1,73 m2) esetében meghatároztuk a kreatinin- clearance értékét is a 24 órán át gyűjtött vizeletből. Az eredményeket Bland-Altman-diagramon ábrázoltuk, és kiszámítottuk a képleteknek a csökkent veseműködés kimutatására vonatkozó érzékenységét és specificitását.