Magyarországon a tüdőrák a vezető daganatos halálok, amely a nők között mind gyakoribb. A hagyományosan mellkasi röntgenvizsgálaton és a köpet citológiai vizsgálatán alapuló szűrővizsgálata a szakma mai állása szerint nem ajánlott, mert a szűrővizsgálat nem csökkenti a tüdőrákból eredő halálozást. Az alacsony dózisú spirál-komputertomográfia (LDCT) ígéretes, mert érzékenyen mutatja ki a tüdőbeli apró gócokat, a módszer azonban nem fajlagos. A folyamatban lévő randomizált, ellenőrzött tanulmányoktól (RTC) évek múlva várható eredmény, addig tömeges vizsgálatokra nem ajánlható. Hazánkban a tüdőrákok mintegy harmadát ernyőkép-szűrővizsgálat alkalmával fedezik fel, többségüket még operálható állapotban, ez azonban a népességbeli halálozást nem befolyásolja. A szerzők álláspontja szerint a rosszindulatú tüdődaganatok felismerése - különösen a magasan veszélyeztetett 40 éven felüli dohányzó férfiak esetében - a tuberkulózis leküzdésére létrehozott ernyőkép-szűrőrendszer hasznos mellékterméke lehet, népegészségügyi szűrőtevékenységet kezdeményezni azonban nem indokolt. Jelenleg a tüdőrák-epidémia megfékezésére hathatós dohányzásellenes intézkedések ajánlhatók.