Modellprogram ajak-szájüregi daganatok szűrővizsgálatára roma populációban / Csépe Péter [et al.]
Bibliogr.: p. 99-100. - Abstr. hun., eng.
In: Magyar Onkológia. - ISSN 0025-0244, eISSN 2060-0399. - 2007. 51. évf. 2. sz., p. 95-101. : ill.
Magyarországon a rákhalálozás az utóbbi években mérsékelten csökken, de az ajak-szájüregi rákok gyakorisága és mortalitása növekszik. A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás a szájhigiéné hiányával együtt növelik a kockázatot. A hátrányos helyzetben lévők között e daganatok számottevően gyakoribbak, elsősorban a fentebb említett kockázati tényezők halmozott jelenléte miatt. A legnagyobb kockázatú csoportokba tartozók ritkán találkoznak fogorvossal, ezért is indokolt számukra külön szűrővizsgálatot szervezni. Célunk olyan modellprogram kidolgozása volt, amely alkalmas lehet hátrányos helyzetű (ebben a vizsgálatban: roma) közösségekben a szájüregi rákok kockázati tényezőinek felmérésére, a szájüregi rákok és rákmegelőző állapotok korai diagnózisára, így a morbiditás, végső soron a mortalitás csökkentésére. Négy településen szerveztünk szűrővizsgálatot részben a helyi ÁNTSZ, részben civil szervezetek, részben roma csoportok segítségével. A szűrővizsgálat meghatározott protokoll szerint folyt. A vizsgálatot végző fogorvosok a szájüregi rák vagy rákmegelőző állapotra utaló elváltozások esetén a betegeket a végleges diagnózis felállítására alkalmas területi központokba utalták. A betegek követésében a helyi szervezők nyújtottak segítséget. A négy helyszínen összesen 1146 fő szájüregi rákszűrő vizsgálatára került sor. Mindössze 186 fő (16%) nem számolt be szájüregi panaszról. A szűrésen részt vettek fele nem mos naponta fogat, 75% dohányzik, 45% fogyaszt valamilyen gyakorisággal szeszes italt, háromnegyed részük csak nyolc vagy kevesebb osztályt végzett, tehát a szájüregi rák szempontjából kockázati csoportba sorolhatók. A vizsgálat során jóindulatú szövetszaporulatot 18 főnél (1,6%), malignitásra gyanús elváltozást 12 főnél (1%), leukoplakiát 15 főnél (1,3%) találtunk. A megvizsgált személyek több mint fele nem járt rendszeresen fogorvoshoz, az elváltozással kiszűrteknél ez az arány 93% volt. A kidolgozott és kipróbált szűrővizsgálati modell jól alkalmazható a hátrányos helyzetű populációkban, a tervezett országos rákszűrési program részeként.