Magyarországon az egészséghatás-vizsgálatoknak még nincs kialakult hagyományuk, annak ellenére, hogy számos európai országban már bevett szokássá vált különböző politikai projektekhez EHV-kat készíteni. Az intézményesítés alapvetően két szinten lehetséges: országos-központi vagy lokális községi, de a szakértők inkább az utóbbi megoldást tartják célravezetőbbnek. Az egyén egészségi állapotát meghatározó általános társadalmi-gazdasági és környezeti tényezők között a lakáskörülmények, lakókörnyezet-kategória számos szakirodalomban foglal el kiemelkedő helyet, és ezt tovább erősíti az ebben a témában készült EHV-k száma is. Egy nemrégiben készült páneurópai WHO-s tanulmányban a legfontosabb eredmények azt mutatták, hogy a rossz minőségű beltéri levegő és a különböző zajok mellett az elhízottság, az épületen belül történő balesetek, az akadálymentesség hiánya, a rossz energia- és fűtési viszonyok és a rossz lakásviszonyok által okozott negatív pszichés hatások a legkárosabb tényezők az ott lakók számára.