Különböző vizsgálatok eredményei szerint az alapellátásban megforduló betegek 30-40%-ának van valamilyen mentális problémája (1, 2). Ezeknek csak fele kerül felismerésre, illetve a felismert eseteknek csak 20 százaléka kap hatékony kezelést. A WHO előrejelzése szerint a XXI. század elején a mentális betegek számának jelentős növekedése várható. A szakellátás kapacitása nem teszi lehetővé ilyen sok beteg ellátását. Szükség van tehát arra, hogy olyan módszereket dolgozzunk ki, amelyben lehetőleg az alapellátásban magas szintű, végleges ellátást kaphatnak rászoruló betegeink. 2003. november és 2004. június között 8 családorvosi praxis és egy pszichiáter bevonásával kapcsolati pszichiátriai modellt indítottunk az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium pályázatának támogatásával. Egységes szűrő, konzultációs, kezelési és értékelési elveket alakítottunk ki. 131 beteg ellátására kerül sor a program során. Kerestük a program befejezése utáni folytatásának lehetőségeit és vizsgáltuk hosszabb távú hatásait a családorvosi gyakorlatra. Kiderült, hogy a módszer jól alkalmazható. Hosszabb távon javította az orvosok készségét a mentális betegségek felismerésében és kezelésében. A fennmaradt személyes kapcsolatokon és a Bálint-csoportos esetmegbeszéléseken keresztül a konzultációk folytathatók. Fontos a szűrőmódszerek egyszerűsítése, nagy jelentőségű lenne csoportos pszichoterápiás módszerek bevezetése, finanszírozása, a gyógyszeres kezelés racionalizálása.