Bevezetés: A legtöbb szerző a gyermekkori felső légúti heges szűkületek megoldására elsősorban a külső feltárásból végzett műtéteket javasolja. Súlyos esetekben a legjobb eredményt biztosító módszer a szűkült trachea-, vagy cricotrachealis szakasz harántresectioja, és a csonkok end to end egyesítése. A meggyőző eredmények ellenére hazánkban a felnőtteken egyre gyakrabban alkalmazott műtéti megoldás gyermekkori indikációja még mindig vitatott kérdés. Beteganyag és módszer: Az SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján az eljárást 1989 óta rutinszerűen alkalmazzák a körkörös heges felső légúti szűkületek kezelésére. Öt esetben a beavatkozás gyermek-, illetve serdülőkorban történt (3 fiú, 2 lány, életkor: 9-17 év). Eredmények: Az eltávolított tracheaporcok száma 2 és 5 között volt, három subglottisra terjedő hegesedés miatt resecalni kellett a gyűrűporc elülső ívét, valamint a pajzsporc alsó élét is. Az anastomosis 3 esetben tracheo-crico-thyreopexia, egy-egy betegnél tracheo-cricopexia, illetve tracheo-tracheopexia volt. A műtéteket követően a légzés néhány napon belül akadálytalanná vált, 2 esetben az intubációs tubust már a műtőben sikeresen el lehetett távolítani. Egy átmeneti hangszalagbénulástól eltekintve súlyosabb műtéti szövődmény nem volt. A követési idő alatt (6 hónap-9 év) restenosis nem alakult ki. Megbeszélés: Az ismertetett módszer a nagyfokú, esetenként a subglottisba terjedő szűkületeknél is rövid időn belül restitutio ad integrum gyógyulást biztosít a gyermekek kisebb keresztmetszetű légutaiban is. Tracheotomia, stent alkalmazása általában nem szükséges. A több-éves követési időszakok tapasztalata alapján kijelenthető, hogy az anastomisált szakasz a felső légúttal egységesen növekszik, késői restenosis nem alakul ki. Az eredmények alátámasztják, hogy a megfelelően felkészült hazai intézményekben gyermekkorban is érdemes a módszert elsőként választandó eljárásként alkalmazni .