Invazív emlőrák miatt emlőmegtartással kezelt betegek prognózisát vizsgáltuk izolált lokális recidíva (ILR) kialakulása után. 1983 és 1987 között 415 beteg kapott emlőmegtartó kezelést I/II. stádiumú emlőrák miatt. A követés során 68 betegnél alakult ki a megtartott emlőben ILR. A recidíva kialakulása után az átlagos követési idő 167 hónap volt. A potenciális prognosztikai faktorok hatását a túlélésre Cox-modellben vizsgáltuk. Egyváltozós analízissel a kor (<=40 vs. >40 év), a recidíva kialakulásáig eltelt idő (<=24 vs. >24 hónap), a recidíva típusa (valódi recidíva vs. új primer tumor [NP]), és a recidíva kiterjedése (operábilis vs. nem) szignifikáns prediktorai voltak a recidíva utáni túlélésnek, de az eredeti daganat nagyságának (T1 vs. T2), a nyirokcsomóstátusnak (pozitív vs. negatív), az adjuváns besugárzásnak (igen vs. nem), a ''salvage'' műtét típusának (mastectomia vs. ismételt kimetszés), és a recidíva szövettani differenciáltságának (''grade'' 1-2 vs. 3) nem volt lényeges hatása. Többváltozós modellben csak a recidíva kialakulásáig eltelt idő bizonyult a túlélés független prediktorának a (relatív kockázat: 3,2; 95%-os megbízhatósági intervallum: 1,4-7,3; p=0,0051). A fiatalabb kor növelte a daganatos mortalitás kockázatát, de a hatás nem volt statisztikailag szignifikáns (p=0,0659). Az ILR utáni 15 éves daganatspecifikus túlélés becsült aránya a következő volt: az egész csoportra 58%, operábilis vagy nem operábilis recidívával 60% és 0%, fiatalabb vagy idősebb korral 30% és 71%, a recidíva kialakulásáig eltelt rövidebb vagy hosszabb idő szerint 25% és 72%, valódi recidívával vagy NP-vel 45 és 88%, és idősebb korral, ha NP alakult ki, 92%. A második lokális recidíva aránya ''salvage'' mastectomia vagy ismételt széles kimetszés után 16% és 28% volt (p=0,2265). Az eredmények azt mutatják, hogy az ILR kialakulása után sok betegnek jó a prognózisa, különösen akkor, ha a recidíva operábilis és hosszabb idő után fejlődik ki, vagy új primer tumor. Az ILR-t nem feltétlenül szükséges emlőeltávolítással kezelni.