Magyarországon jelentős az akut myocardialis infarctust szenvedett betegek száma, ezért elengedhetetlen a betegségteher (disease burden) pontosabb megismerése. Célkitűzés: Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy mekkora a finanszírozót érintő teher a hospitalizált, szívinfarktust szenvedett betegek esetén, az aktív és a krónikus kórházi ellátásban, valamint a járóbeteg- és az alapellátás területén, illetve felbecsüljük, hogy mekkora a társadalmat érintő indirekt költség. Módszer: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisa alapján elemeztük az "új" infarktust szenvedett betegek aktív és krónikus kórházi ellátásának költségeit a 25 évnél idősebb populáció körében a 2003. májusi megbetegedést követő 12 és 24 hónapban. A betegeket nemek szerinti, és 25-44, 45-64, 65+ éves alcsoportokba osztottuk. Egyéb költségelemként figyelembe vettük a házi-, szakorvosi vizitek, betegszállítás, valamint a munkából való kiesés átlagköltségeit. Eredmények: Az akut myocardialis infarctus aktív kórházi ellátásának átlagos egészségbiztosítási költsége a megbetegedést követő 12 hónapban a nőknél általában magasabb, mint a férfiaknál: 476,3 ezer Ft vs 391,1 ezer Ft (65+ év); 429,1 Ft vs 389,4 ezer Ft (45-64 év) és 229,5 ezer Ft vs 240,6 ezer Ft (25-44 év). A krónikus ellátás terhe betegenként 15-40 ezer Ft az első évben, és az aktív ellátás költsége is hasonló nagyságrendű (22-54 ezer Ft/fő) az infarktus után 13-24 hónappal. Következtetések: Becslésünk szerint az évente közel 12 ezer hospitalizált infarktust szenvedett beteg direkt egészségügyi költségeire a biztosító 4,4 Mrd Ft-ot költött a betegséget követő első 12 hónapban, 3,6 Mrd Ft-ot aktív és 370 millió Ft-ot a krónikus kórházi ellátásban. Egy AMI elkerülésével 345-565 ezer Ft (kor és nem szerint különbözően) direkt egészségügyi költség takarítható meg az első 12 hónapban. Becslésünk szerint az AMI indirekt költsége a munkaképes korúak körében meghaladja a 840 millió Ft-ot egy évben (177 829 Ft/fő).