A szerzők több mint 300, mintegy 20 éve a klinika szakambulanciájára és gondozott beteg közül három esetben figyelték meg a kután T-sejtes limfomára utaló tünetek megjelenését. A szerzők e betegeknél hisztológiai és immunhisztológiai vizsgálat céljából a makacs tünetekből biopsziát végeztek. Amikor a tünetek kifejezettebbek lettek később újabb kimetszések történtek és CD3-, CD4-, valamint CD20 monoklonális antitesteket használtak és a klonális TCR-y gén átrendeződést vizsgálták mindegyik beteg excidatumában. A három nőbeteg esetében az AD klinikai tüneteinek szokatlan volta miatt több évvel később felmerült a MF fennállásának lehetősége. A hisztopatológiai képben nagy számban voltak mikózis sejtek a dermis felső részében és a CD3+ sejtek az epidermisbe hatolva Pautrier féle microabscessusok kialakulására utaltak. A TCR-y gén átrendeződés csak a második biopsziás anyagban volt kimutatható, amikor a szöveti kép a MF-re volt jellemző. A szerzők felhítiják a figyelmet arra, hogy makacs AD fennállása esetén gondolni kell a MF fennállásának lehetőségére és a fenti vizsgálatokat kell elvégezni.