A NATO nemzetközi feladataiban való jelentős részvétel rendkívüli fizikai, illetve pszichés igénybevételt jelent a katonai állomány részére. Ezen feladatok elvégzése elengedhetetlenné teszik az állomány gondos és biztonságos kiválasztását és részletesebb egészségi alkalmassági vizsgálatát. Extrém körülmények között: harci terepen, városi harcban, szélsőséges klimatikai viszonyok esetében, fokozott fizikai és pszichés igénybevétel hatására az arra hajlamos személyeknél megnövekszik a nem várt légúti rendellenességek előfordulásának kockázata. Szolgálati körülmények között, illetve harci bevetés alatt ezen történések kialakulása meghatározhatják nemcsak a katona túlélőképességét, de komoly következményekkel járhatnak a katonai és a harci feladat teljesítése szempontjából is. A fül-orr-gégészeti betegségek nagy része közvetve, vagy közvetlenül az orrlégzés zavarára vezethető vissza. A beteg szubjektív panaszai sokszor nem magyarázhatók az orrtükri lelettel, ugyanakkor gyakran előfordul, hogy teljesen blokkoltnak tűnő orr ellenére sincs a betegnek orrlégzési panasza. Az individuális orrkép és a szubjektív tünetek nagyfokú variabilitása miatt nehéz felállítani olyan értékrendszert, amely megfelelő a betegségek objektív jellemzésére, továbbá univerzálisan is etalonként alkalmazható. Annak érdekében, hogy a feladatát teljesítő állománynál minél kevesebb legyen a rendellenes orrlégzésből eredő egészségügyi kockázat, már az alkalmassági vizsgálatok során törekednünk kell az orrlégzés minél pontosabb felmérésére. Mivel az orrdiagnosztikában használatos módszerek többsége szubjektív eljárás, ezért örvendetes olyan új eszköz megjelenése, amelynek célja az orrlégzés objektív jellemzése. Hilberg dán kutató és csapata 1989-ben közölte az orrüregben alkalmazott hangreflexiós technikát, az akusztikus rinometriát.