A XXI. század elején a dohányzás a legfontosabb magatartással összefüggő haláloki tényező Magyarországon. A dohányzás társadalmi és gazdasági terhe ma is jelentős: évente több mint 22 ezer ember hal meg hazánkban dohányzás következtében, többen, mint túlzott alkoholfogyasztás, közúti balesetek, kábítószer fogyasztás, gyilkosság, öngyilkosság és fertőző betegségek miatt együttvéve. A dohánytermékek adójának emelése a dohányzás visszaszorítása révén javítja a lakosság egészségi állapotát és közben a költségvetés bevételeit is növeli. A dohánytermékek adójának folyamatos, az infláció és a reálkeresetek növekedését meghaladó mértékű emelése ma a leghatékonyabb dohányzásellenes intézkedés, mely főként a fiatalkori dohányzás csökkentése irányában hat. A dohányzás még mindig súlyos gazdasági terhet ró Magyarországra. 2004-ben Magyarország nemzeti össztermékének (GDP) 1,7%-a veszett el dohányzás miatt. 2004-ben a gazdasági szempontból legaktívabb 35 év feletti korosztályban a halálesetek több mint 17%-a dohányzás miatt következett be. Jelen kutatásban - a 2004-es megbetegedési és halálozási adatok felhasználásával - becsüljük az aktív és passzív dohányzás társadalmi költségeit, a dohányzásnak betudható halálozást és a dohánytermékek adóemelésének hatását a fogyasztásra és az egészségi állapotra. A dohánytermékek adójának emelése, valamint a közterületi dohányzás szigorú korlátozása a leghatékonyabb dohányzásellenes intervenciók, melyeket a magyar kormánynak is forszíroznia kellene a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében.