Bevezetés: A Figyelemhiányos/Hiperaktivitási Zavar (Attention Deficit/Hyperactivity Disorder-ADHD) az egyik leggyakrabban diagnosztizált pszichiátriai betegség gyermekkorban. Fő jellemzője a figyelemzavar, hiperaktivitás és impulzivitás különböző arányú keveredése. Becsléselv szerint az iskoláskorú gyermekek 3-9%-át érinti. A felnőttkori előfordulás ellenére kevésbé ismert és ritkán felismert betegség a gyakorlatban. Cikkünk célkitűzése, hogy részletes áttekintést nyújtson a felnőttkori ADHD epidemiológiai kutatásairól. Módszer. Kutatócsoportunk szisztematikusan tanulmányozta a felnőttkori ADHD epidemiológiájával kapcsolatos szakirodalmat a Medline és Psychlit adatbázisok alapján. Ennek sorára az elmúlt 10 évben megjelent cikkek között, az "adult, ADHD; prevalence, epidemiology" kulcsszavak segítségével kerestünk. Eredmény: Az utánkövetéses vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az ADHD tünetei a felnőttkorban 4-66%-ban perzisztálnak. A bemutatott populációs vizsgálatok közül egy kumulatív incidenciát mért 5 és 19 éves kor között, ennek értéke a legkonzervatívabb esetben 7,5%, a legmegengedőbb esetben 16%. Négy vizsgálat foglalkozott lakossági felméréssel és ezáltal a legmegbízhatóbb értékeket nyújtják. Ezekben a prevalencia, az alkalmazott diagnosztikai kritériumrendszertől függően 1 és 4,7% között alakult. Következtetés: Mind a prevalencia mind az titánkövetéses vizsgálatok adatai alátámasztják, hogy a felnőttkori ADHD jelentős gyakorisággal fellépő probléma. A fenti epidemiológiai adatok fényében, valamint annak ismeretében, hogy a legtöbb felnőttkori ADHD-val foglalkozó vizsgálat eredményei alapján az ADHD tünetei szoros összefüggést matatnak számos súlyos szociális adaptációs zavarral (beleértve a munkaképességet, illetve kriminális magatartást érintő funkciózavarokat, valamint pszichiátriai komorbid állapotokat), a betegség hazai kutatása, felismerésének javítása, valamint adekvát kezelése a gyakorlat szempontjából elsődleges fontosságú.