2001. január és 2005. december között 31 egymás utáni csípődysplasiás betegnek (39 csípőízület) nem cementezett totál endoprotézist ültettünk be medialis protrusio technikát alkalmazva. A betegek átlagéletkora 42,5 év (29-55) és az átlagos utánkövetési idő 4.4 év (1-6) volt. Crowe kritériumrendszere szerint 15 csípő esetében I típusú, 19 esetben II-es, négy esetben III-as és egy esetben IV-es súlyosságú dysplasiát találtunk. Műtét előtt a Harris hip score 44 pontérték (27-70) volt, műtét után 3-6 hónappal 89 (71-100) és a legutóbbi vizsgálat alkalmával 93 pontértéket (75-100) regisztráltunk. Az acetabularis komponenseket a Kohler vonaltól átlagosan 5 mm-re (2-7) medialisan helyeztük el, valamint az említett vonaltól medialisan elhelyezkedő vápa felszíne 27%-os (15-40) volt átlagosan. Négy esetben (10%) az acetabularis komponensek áttörték a medence belső falát (az ilio-pubikus vonalat). A csípőízület középpontját átlagosan 15 mm-rel medializáltuk (5-25) és a vápa átlagos abductiós szöge 42 fok volt (30-55). Ez idáig egyetlen komponens (vápa vagy szár) revíziójára sem volt szükség. Egy acetabularis komponens (3%) külső harmadában, valamint szintén egy vápa (3%) külső és középső harmadában sugáráteresztő sáv jelenlétét regisztráltuk; mindkét esetben ezek szélessége kisebb volt, mint 2 mm. A maradék 37 esetben (94%) tökéletes beépülést észleltünk. Két csípő (5%) esetében szükség volt csontgraft használatára is. Összegzésként elmondhatjuk, hogy a medialis protrusio technika egy egyszerű módszer, amely lecsökkenti a műtéti időt, megkönnyíti a rehabilitációt, korai terhelést enged meg, és nem utolsó sorban stabil rögzülést eredményez. Az esetek nagy százalékában nincs szükség strukturális csontgraft használatára sem.