A myeloma multiplex gyógyítása, illetve a betegek élettartamának igazán számottevő meghosszabbítása kemoterápiával jelenleg nem lehetséges. Jobb eredményeket csak a hibás biológiai szabályozást korrigáló kezelési módoktól várhatunk. A tumoros angiogenezis egyike azon folyamatoknak, melyek döntő módon befolyásolják a betegség biológiai viselkedését. A szerzők tanulmánya 52 beteg prospektív analízisén alapul, akikben újonnan került felismerésre a myeloma multiplex, melynek kezelésére kemoterápiát indikáltak. Az első és az utolsó kezelés alkalmával csontvelő-, ill. minden kezelés során szérummintavétel történt. Az angiogenezis vizsgálatára vaszkuláris endothel növekedési faktor (VEGF) szintjét mérték. A terápia hatására mind a komplett (622,7-^274,5 pg/ml), mind a parciális remisszióba (522,6^338,0 pg/ml) került betegeknél csökkent a szérumban mérhető VEGF-koncentráció, csakúgy, mint a csontvelői plazmáé (39,77^17,47 pg/ml). Összefüggést kerestek a már ismerten prognosztikai jelentősséggel bíró fi2-mikroglobulin szintjével, illetve a betegség stádiumbeosztására széles körben alkalmazott ISS (International Staging System) értékével. A szerzők tanulmánya újabb információkat nyújthat a VEGF szerepének megítélésére a betegség klinikai megjelenésében és terápiás megközelítésében.