A glicilciklinek egy új antibiotikum-csoportot képviselnek, és közülük a tigecyclin került be elsőként a klinikai gyakorlatba. Ez az antibiotikum a minocyclin 9-t-butilglicilamid derivátuma. A 9-es pozícióba helyezett oldallánc teszi lehetővé azt, hogy a tetraciklinekre jellemző rezisztenciamechanizmusok ne alakuljanak ki vele szemben. A tigecyclin a baktériumok fehérjéinek transzlációját akadályozza meg, a 30S riboszóma-alegységre hatva. In vitro és in vivo kiváló hatása van a multirezisztens Gram-pozitív baktériumokra (methicillinrezisztens Staphylococcus aureus, penicillinrezisztens Streptococcus pneumoniae, vancomycinrezisztens enterococcusok), az Enterobacteriaceae család legtöbb tagjára (köztük a széles spektrumú ß-laktamáz enzimet termelőkre is), továbbá a Bacteroides fragilis törzsekre és az atípusos patogénekre. A klinikai vizsgálatok jó eredményekkel zárultak komplikált bőr- és lágyrész-fertőzések, valamint intraabdominalis infekciók kezelésében. Elsősorban azokban a fertőzésekben ajánlható a tigecyclinnel végzett empirikus monoterápia, amelyekben polimikrobiális etiológia és/vagy multirezisztens kórokozók feltételezhetők.