A kardiovaszkuláris mortalitás visszaszorításában az antilipidémiás kezelésnek óriási szerepe van. Az elsővonalbeli statinok az LDL-koleszterin csökkentését célozzák, azonban az esetek döntő hányadában a kevert dyslipidaemia egyéb alkotóelemeire kevés befolyásuk van. A trigliceridszint csökkentésére és a HDL-koleszterinszint emelésére a fibrátok az egyik legalkalmasabbak, így a kettő kombinációját jelentő kezelés látszik a legoptimálisabbnak az antilipidémiás terápia továbbfejlesztése szempontjából. Az utóbbi években több nagyesetszámú statin-fibrát kombinációs vizsgálat történt elsősorban simvastatin és fenofibrát alkalmazásával. Az eredményességet tekintve az együttadás az LDL-koleszterin esetében csekély változást hozott, ezzel szemben akár 50%-os hatékonyságjavulás volt észlelhető a triglicerid és a HDL-koleszterin normalizálása területén. Fontos kérdés a statinfibrát együttadás során a máj- és az izommellékhatások előfordulása. A több száz esetet tartalmazó vizsgálatok eddig megnyugtató eredményeket hoztak a biztonságosság szempontjából. Klinikailag jelentős májenzim- és/vagy CPK-emelkedés 0-3,5%-os gyakoriságot mutatott, ugyanakkor maradandó, vagy fatális mellékhatások nem alakultak ki. A statin-fibrát együttadása, különösen a legtöbb eddigi adattal rendelkező simvastatin (20 mg esti bevétel) és fenofibrát (160 mg reggeli bevétel) kombinációja további előnyt jelent a dyslipidaemia mérséklésében, és fokozottabb odafigyeléssel a csekély százalékban előforduló átmeneti mellékhatások észlelhetők és uralhatók.