A non-Hodgkin-lymphomák monoklonális antitest terápiája 10 éve áll rendelkezésre. Ez alatt a 10 év alatt bizonyította hatásosságát folliculus centrum sejtes és diffúz nagy B-sejtes lymphomák kezelésében. A monoklonális antitestek kifejlesztése teremtette meg a radioimmunterápia lehetőségét azáltal, hogy a monoklonális antitesthez citotoxikus ionizáló sugárzást kibocsájtó radioizotópot kötöttek. A radioizotóppal konjugált monoklonális antitest juttatja célba a sugárforrást, célzott radioterápia lehetőségét nyújtva. A monoklonális antitest is kifejti önálló daganatellenes hatását és ezzel fokozza a daganatsejt sugárérzékenységét. Nem csupán additív, hanem szinergista hatásról van szó. Ma a 2 RIT készítmény van kereskedelmi forgalomban. Az egyik a Magyarországon is elérhető 90Y-ibritumomab tiuxetan (Zevalin), a másik a főleg az Egyesült Államokban forgalmazott 131J-tositumomab (Bexxar). Mindkét készítmény indikációja jelenleg a relabáló/refrakter folliculus centrum eredetű malignus lymphomák kezelése, ahol a készítményekkel magas arányú és számos esetben tartós remisszió érhető el. A koraibb kezelés hatásosabb, a legjobb eredményeket elsődleges kezelésként alkalmazva írták le. Igéretes vizsgálatok folynak diffúz nagy B-sejtes lymphomákban, valamint őssejt-transzplantáció előtti kondicionáló kezelés részeként alkalmazott radioimmunterápiával is. A folyamatban lévő klinikai vizsgálatok eredményei fogják meghatározni a RIT szerepét és helyét mind a follicularis centrum sejtes, mind a diffúz nagy B-sejtes non-Hodgkin-lymphomák terápiájában.