A tartós dialíziskezelést igénylő krónikus urémiás betegek száma és élettartama világszerte növekszik. A lehető leghosszabb ideig tartó vérnyerési lehetőség biztosítása, a műtéti megoldások anatómiájának megtervezése jól átgondolt stratégiát követel. Az elfogadott nemzetközi ajánlások alapján az első választandó műtét a csuklótáji radio-cephalikus shunt, majd a könyöktáji fisztula. Az alkar más területei véleményünk szerint méltatlanul ritkán használt lehetőséget jelentenek. Klinikánkon az autológ arterio-venosus (AV) shuntöket részesítjük előnyben. A standard csukló és könyöktáji fisztulák mellett jelentős számban végzünk alkari autológ AV shunt műtéteket. Célunk volt az alkari AV shuntök hosszú távú eredményeinek értékelése, valamint annak vizsgálata, hogy a nyitva maradást milyen tényezők befolyásolják, p1. diabetes mellitus, az alkari műtét akut vagy krónikus jellege, a műtét indikációja, a shunt műtét végén az áramlás jellege, illetve a shuntnek használt véna átmérője, minősége. Nyolc év alatt 1018 AV shuntöt készítettünk klinikánkon, ebből 97 esetben alkari radio-cephalikus autológ fisztulát. A betegek átlagos utánkövetési ideje 31,3 hónap volt. A nyitvamaradási arány 1 év után 97%, 2 év után 92%, 6 év után 63% volt. A fent említett tényezők a nyitva maradást szignifikánsan nem befolyásolták. Az alkari autológ AV shunt nyitvamaradási aránya jó, eredményeink alapján a csukló- és könyöktáji fisztula között alternatívát jelent a választható műtétek között. A proximálisabb shunt műtétek, illetve a protézis beültetés így későbbre halasztható. A vizsgált alcsoportokban szignifikáns különbség nem mutatkozott a nvitva maradás vonatkozásában.