CÉL: Az ultrahang (UH) -vezérelt intersticiális prosztata-brachyterápia (BT) dóziseloszlásainak kvantitatív elemzése a klinikai adatokkal való későbbi összehasonlítás céljából. MÓDSZEREK: Az Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Osztályán 161 klinikailag lokalizált, közepes- vagy nagy kockázatú prosztatadaganatos betegnél végeztünk kombinált külső és nagy dózisteljesítményű (HDR) BT-s ''boost'' sugárkezelést. Transzrektális UH-vezérléssel fém tűket implantáltunk a prosztatába. A besugárzástervezéshez transzverzális UH-képeket használtunk. A prosztata felszínére normalizált dózis 10 Gy (100%) volt. Az urethra és rectum megengedett maximális dózisa 125% és 80% volt. A dóziseloszlások kvantitatív értékelésére a dózis-térfogat hisztogram alapján a következő paramétereket használtuk: V90, V100, V150, V200 (térfogati paraméterek); D90, Dmin, Dr, Du, D2, D0,1, D1 (dózisparaméterek); DNR (dózisegyenetlenségi hányados), DHI (dózishomogenitási index), CI (lefedettségi index), COIN (konformalitási /illeszkedési/ index) (minőségi indexek). A pont- és térfogati dózisparaméterek között korrelációanalízist végeztünk. A rectum dózisterhelését in vivo mértük félvezető detektorral. EREDMÉNYEK: Az implantált tűk medián száma 16, a prosztata átlagtérfogata 25,5 cm3 volt. Az átlag V90, V100, V150 és V200 98%, 94%, 41% és 14%, a D90 és Dmin 107% és 82% volt. A DNR és DHI értékei 0,39 és 0,57 voltak. Átlagosan a céltérfogat 94%-a kapta meg az előírt dózist (CI=0,94), a COIN 0,64 volt. A rectum- és urethra-pontokban a maximális dózisok átlaga 75% és 120% volt, illetve D2=49% a rectumra, D0,1=128% és D1=143% az urethrára. A korrelációs koefficiensek: R(Dr,D2)=0,69, R(Du,D0,1)=0,55, R(Du,D1)=0,23. A rectumban mért átlagos dózis 2,67 Gy volt. KÖVETKEZTETÉSEK: Az UH-ra alapozott besugárzástervezés a legtöbb esetben megfelelő dóziseloszlást eredményezett a homogenitás és konformalitás szempontjából, emellett a védendő szervek dózisa is a megengedett értékek alatt maradt. Arectum dózisterhelését a referenciapontra számított dózisérték pontosan megadja, de az urethra dózisának meghatározására inkább a D1 térfogati paraméter használatát javasoljuk. A dózistérfogat paraméterek és a klinikai mellékhatások közötti összefüggések meghatározása további vizsgálatokat igényel.