A különböző kezelési eljárások hatékonyságának, ebből következően az egyes kórállapotok gyógyításában elfoglalt helyének újragondolása időről időre szükségszerű. A módszerek kialakulásának történetei rávilágítanak arra, hogy nem mindig a megoldandó kérdés indítja el a kutatásokat, hanem van úgy, hogy egy egészen más célból megvalósított technikát használnak fel gyógyeljárásként. Az autoimmun megbetegedésekben a plazmaferézis terápia nem újkeletű, mégis a szerteágazó klinikai tüneteket hordozó betegségek kezelésében összegyűjtött tapasztalatok randomizált, kettős vak vizsgálatok elvégzése nélkül, önmagukban a hatékonyság megállapítására nem elegendőek. A minden körülmények között elérendő eredményességre törekvő beavatkozások kerülendőek. Az általánosságban vett eredmények értékelésénél pedig figyelembe kell vennünk az igénybe vett anyagiak arányát is.