A terhesség alatt előforduló leiomyomák aránya 0,1-4,0% között változik. A terhességben fennálló myoma az átlagosnál gyorsabb növekedést mutat, és oka lehet rendellenes beágyazódásnak, spontán vetélésnek, koraszülésnek placentáris elégtelenségnek, fekvési rendellenességnek, koraszülésnek és pathológiás szülésnek. A szerzők egy 38 éves, subserosus óriásmyoma miatt beutalt, 6 hetes terhes primigravida esetéről számolnak be. A 870 g-os, hisztológiailag igazolt subserosus myoma eltávolítása és egy kisebb, intramurális göb visszahagyása után sikeresen továbbviselt terhességgel emittálták a beteget. A kisszámú érdemi adat ellenére igazolódni látszik az a tapasztalat, hogy a 200 cm3-nél nagyobb, subserosus myomák eltávolítása és 100 cm3-nél kisebb, intramurális vagy submucosus göbök visszahagyása szoros ultrahangos és cardiotocographias ellenőrzés mellett növeli a terhesség kihordásának esélyeit.