Magyarország parlagfű-szennyezetsége 2000-2005 / Páldy Anna [et al.]
Bibliogr.: p. 57-59. - Abstr. hun., eng.
In: Egészségtudomány. - ISSN 0013-2268. - 2006. 50. évf. 1. sz., p. 39-60. : ill.
Bevezetés: hazánkban a kültéri biológiai légszennyezettség legfontosabb tényezője a parlagfű (Ambrosia srtemisiifolia). Az inhalatív allergiás kórképekben szenvedő betegek jelentős hányada szenzitizált a parlagfű erejével. Anyag és módszer: A parlagfűhelyzet értékelését a WHO által javasolt "alapfolyamiatok-állapot-expozíció-hatás-intézkedések" modell alapján végezték a szerzők. A parlagfű borítottságot a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat térképe és a Földmérési és Távérzékelési Intézet űrfelvétel-elemzései alapján mutatják be. Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata mérési eredményei alapján ismertetik a parlagfüpollen légköri koncentrációjának alakulását 2000-2005 között. A parlagfü-szenzitizáltság közvetett oki tényező az allergiás rinitisz és asztma kialakulában, az incidencia és prevalencia változását az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet adatai segítségével mutatják be. A parlagfűhelyzet javítására szolgáló intézkedéseket is összefoglalják. Eredmények: Az ország parlagfű-borítottsága 2005-ben javult az előző évihez képest. A légköri pollen koncentráció a hat év során általános csökkenő tendenciát mutat, bár még mindig igen jelentős a "nagyon magas" (>100 pollenszem/m3) pollenkoncentrációjú napok száma: 2005-ben csupán Szolnokon volt a szezon minden napján ez alatt az érték alatt a napi pollenkoncentráció. A napi maximum érték 549 pollenszem/m3 volt Szekszárdon, szemben a tavalyi 785 pollenszem/m3-rel, amit Veszprémben mértek. Az éves összes pollenterhelés mindkét évben Kecskeméten volt a legmagasabb, de jelentősen csökkent 2005-re ( 11084, illetve 9010 pollenszem/ma). 2005-ben a csapadékos időjárás és a gyommentesítési akciók következtében két város kivételével csökkent az ország nagy részén a pollenterhelés. Az allergiás rinitisz incidenciája növekedésének üteme 2000 óta lassul, és 2003-2004-ben már nem nőtt az előző évhez képest. Az asztma évenkénti incidenciája ingadozik. A parlagfű-mentesítési program hatása a légköri pollenkoncentráció mérésével közvetlenül, az allergiás kórképek incidenciájának alakulásával közvetetten monitorozható.