A reumás megbetegedések fogalomkörébe több százféle, ízületeket, csontokat és izmokat érintő, elsősorban fájdalommal, gyulladással, izommerevséggel és mozgáskorlátozottsággal kísért betegség tartozik. Kezelésükben a gyógyszerek és sebészeti beavatkozások mellett fontos szerep jut a fizioterápiának és a táplálkozásterápiának. Ez utóbbiak mellett olyan alternatív és komplementer eljárások is alkalmazhatók önmagukban vagy a gyógyszeres terápiák kiegészítéseképpen, mint például a fito- és aromaterápia, a fitobalneológia, az apiterápia, valamint az akupunktúra, a manuálterápia, vagy a hagyományos kínai és az ájurvédikus orvoslás. A gyógy- és illóolajos növényeknek kiemelt jelentőségük volt és van a népi gyógyításban, az abból merített tapasztalatok és "fitoterápiás gyógymódok" többségének helyességét természettudományos vizsgálatok is megerősítették. A reumás megbetegedések kezelésére Európában használt gyógy- és illóolajos növények, illetve illóolajok száma eléri a százat, és jelentős számban fordulnak elő ilyen drogok a fontosabb értékelő monográfiákban is. Ugyancsak szép számmal találhatók a hazai gyógytermékpiacon olyan készítmények (számuk meghaladja az 50-et), melyek önmagukban vagy a gyógyszeres terápiák kiegészítéseként mérsékelhetik a reumás megbetegedéseket kísérő fájdalmakat és gyulladásos folyamatokat. A gyógy- és illóolajos növények, illetve illóolajok alkalmazásának főbb területei: káros anyagcseretermékek (salakanyagok) kiürülésének elősegítése, gyulladások és fájdalom mérséklése (külsőleg és belsőleg), immunmodulálás, vérkeringés fokozása, tartós fájdalmakat kísérő depresszió mérséklése és az ellazulás elősegítése. A mozgásszervi megbetegedések kezelésében jelenleg használatos növényi drogok között több olyan található (pl. fűzfakéreg, paprikatermés, ördögkaromgyökér), melyeknél a bizonyítékokon alapuló orvoslás szigorú kritériumai szerint elvégzett kísérletek is igazolták a terápiás alkalmazások jogosságát.