A paroxizmális tünetekkel többnyire speciális rendelésekre (neurológia, kardiológia) kerülnek a betegek, de a családorvosnak, gyermekgyógyásznak döntő szerepe van. Körültekintő anamnézisfelvétellel és fizikális vizsgálattal szinte már az első lépésben képes lehet felállítani a diagnózist. Ezáltal további indokolatlan vizsgálatoktól, felesleges időtöltéstől és esetleg egy újabb kollapszustól mentheti meg a gyermeket. Ugyanakkor jó információval nagy segítséget nyújthat a további vizsgálatokat végző szakorvosnak.