Élvonalbeli női vízilabdázók echokardiográfiás és spiroergometriás adatai / Horváth P. [et al.]
Bibliogr.: p. 114-116. - Abstr. hun., eng.
In: Sportorvosi Szemle. - ISSN 0209-682X. - 2006. 47. évf. 2-3. sz., p. 105-116. : ill.
Régebbi vizsgálataink alapján férfi válogatott vízilabdázók relatív aerob kapacitása elmaradt az élvonalbeli állóképes versenyzőkétől, ugyanakkor echokardiográfiás edzettségi jeleik a legkifejezettebbek voltak. Jelen vizsgálatban női élvonalbeli vízilabdázók spiroergometriás és echokardiográfiás eredményeit hasonlítottuk más, élvonalbeli női sportolók és egészséges fiatal nem edzett nők eredményeihez. A női vízilabdázók relatív aerob kapacitása alacsonyabb volt, mint más labdajátékosok, állóképességi és gyorsasági versenyzőké, a szív morfológiai edzettségi jeleiben (testméretre vonatkoztatott, rel. bal kamra izomtömeg, falvastagság) pedig valamennyi edzett csoportnak nagyobb értékei voltak, mint a kontrolloknak. A nyugalmi pulzusszám a vízilabdázóknál és az állóképességi versenyzőknél volt alacsonyabb, a diasztolés funkcióban (E/A hányados) azonban nem volt számottevő különbség a csoportok között. Eredményeink szerint tehát a férfi vízilabdázókhoz hasonlóan, női vízilabdajátékosoknál is a szív edzettségi jelei erősebben mutatkoznak, mint a relatív aerob kapacitás. A kondicionális állapot ellenőrzésére tehát a spiroergometriás laboratóriumi teszt csak mérsékelten látszik alkalmasnak, helyette a férfiaknál is használt úszóteszt és az azt követő pulzusmegnyugvás vizsgálata látszik megfelelőbbnek.