A cikksorozat korábbi számaiban ismertettük a leggyakoribb gombás bőrbetegségeket és az ezek alapjául szolgáló hajlamosító tényezőket. Ezúttal néhány belgyógyászati kórkép és bőrgyógyászati gombás fertőzés közötti kapcsolatra szeretnénk felhívni a figyelmet. A szervezet védekezése a gombás fertőzésekkel szemben multifaktoriális, veleszületett és szerzett mechanizmusok függvénye. A veleszületett ellenállási mechanizmusok részét képezi az ép fizikai barrier, a gazdaszervezet fehérjéi, a nem specifikus gyulladásos válaszok, a hormonális státusz és a genetikai tényezők. Számos betegség okoz eltéréseket ezen védekező mechanizmusban, ily módon elősegítve a fertőzések, így a gombás megbetegedések kialakulását. A mindennapi orvosi munkánk során a betegek egy részénél esztétikai szempontból zavaró gombás bőrtüneteket láthatunk (melyekre esetleg az illető fel sem figyel), a páciensek másik része szubjektív panaszt okozó mycoticus bőrbetegséggel bír. A beteget ellátó orvosnak, aki leggyakrabban a háziorvos, érdemes ismernie, és időt szentelnie ezekre a kültakarón fellelhető jelekre, melyek felhívhatják a figyelmet bizonyos belgyógyászati kórképekre, és megfordítva, adott belgyógyászati betegség esetén célzottan kereshetők a gombás infekciókra utaló tünetek. Bőrt megbetegítő gombás folyamatokra azokban a betegségekben számíthatunk, amelyek a szénhidrát-anyagcsere zavarával, a celluláris immunvédekezés defektusával, leukopéniával, vashiánnyal, perifériás keringési zavarral, fokozott verejtékezéssel járnak. Ilyenek például a diabetes mellitus, elhízás, hyperkorticizmus, hypo-, és hyperthyreosis, malignus hematológiai kórképek, immunszuppresszív állapotok, daganatos betegségek, vashiányos anaemia, és az utóbbi időkben elterjedt, szerencsére nálunk kisebb problémát jelentő AIDS.