Az inzulinrezisztencia molekuláris tényezői szívinfarctuson átesett betegekben / Cseh Károly [et al.]
Bibliogr.: p. 18-19. - Abstr. hun., eng.
In: Diabetologia Hungarica. - ISSN 1217-372X, eISSN 2560-0168. - 2007. 15. évf. 1. sz., p. 9-19. : ill.
A szerzők 171 myocardialis infarctuson átesett (MI csoport) és 162 korban és nemben azonos, ismert koszorúér-betegségtől mentes személyen (K csoport) tanulmányozták a szérum citokin szintek (TNF-alpha, sTNFR-2, rezisztin, leptin, adiponektin, ghrelin) alakulását, és összefüggésüket antropometriai mutatókkal (testtömeg-index, haskörfogat, derék:csípő hányados), valamint a szénhidrát-anyagcsere és az inzulinrezisztencia egyes indirekt paramétereivel (plazma inzulin, proinzulin, C-peptid, C-peptid/vércukor hányados, HOMA-A és HOMA-B). Megállapították, hogy az MI csoportban szignifikánsan emelkedett szérum TNF-alpha, sTNFR-2, leptin és rezisztin, szignifikánsan kisebb adiponektin- és ghrelintartalom áll fenn a K csoport értékeihez viszonyítva, szignifikáns összefüggésben a vizsgált antropometriai és az inzulinhatást jellemző mutatókkal. Szénhidrátanyagcsere-zavarban is szenvedő személyeken a különbségek még kifejezettebbek voltak. A metabolikus szindróma kritériumrendszerének jelenleg meghatározóként elfogadott antropometriai jellemzője, a haskörfogat, nem volt választó tényező szénhidrátanyagcsere-zavar előfordulása, illetve az inzulinhatást jellemző adatok tekintetében. Az MI csoport referens személyekhez képest eltérő szérum citokin szintjei hozzájárulhattak az e csoportot jellemző inzulinrezisztencia kialakulásához, és felvethető az atherogenesisben betöltött patogenetikai szerepük is.