A koszorúér-betegség számos kockázati faktora, köztük hemoreológiai tényezők váltak ismertté az utóbbi évtizedekben. Tanulmányunkban a vér reológiai oxigénszállító kapacitását jelző paraméter, a hematokrit/vérviszkozitás (Ht/VV) hányados halálozást, illetve kórházi kezelést jósló erejét hasonlítottuk össze egyéb rizikófaktorokkal. A retrospektív tanulmányunkban 109 koszorúérbeteget vizsgáltunk, akiken 1996 és 1997 között elektív koronarográfiás vizsgálat történt. 2006 februárjában 78 betegről (a betegek 72 százalékáról) tudtunk utánkövetési információt szerezni. Az átlagosan 8,9 év időtartam alatt tízen kardiológiai, ketten nem kardiológiai ok miatt haltak meg, 66-an életben voltak az utánkövetés végén. A Kaplan-Meier-túlélésvizsgálat csak a fibrinogén- és a Ht/VV hányados haláloki szerepét mutatta (p=0,029, illetve 0,009). Az ROC-görbék (receiver operating characteristic) vizsgálata során csak a Ht/VV arány volt képes elkülöníteni egymástól a csoportokat (görbe alatti terület: 0,716, p=0,028). A Ht/VV arány hasznos jelző paraméter lehet a kardiális halálozás kockázatának megítélésében. A feltételezés igazolásához további, nagyobb betegszámú vizsgálatok szükségesek.