A közelmúltban publikált metaanalízis eredményei azt bizonyítják, hogy cukorbetegek intenzív kezelésével a minél jobb anyagcserehelyzet elérésére való törekvés érdemben csökkenti a cardiovascularis eseményeket. Az elérhető relatív (konvencionális kezeléshez viszonyított) kockázatcsökkenés 1-es típusú diabetesben kifejezettebb, mint 2-es típusúban. A csökkenés a három fő manifesztációs területen (szív, agy, periféria) egyaránt igazolható, a csökkenés mértéke azonban különböző. A két (intenzív versus konvencionális) kezelési rendszer összehasonlításakor a halálozás terén értékelhető különbség nem mutatható ki.