A vizsgálatunk célja az volt, hogy pontos képet kapjunk a hazai intenzív osztályokon a septicus kórfolyamat etiológiai jellemzőiről. A kérdőíves felméréshez 51 intenzív osztály 2 hetes betegforgalmi adatait összesítettük. 188, infekcióval kezelt beteg mikrobiológiai mintáiból 59%-ban Gram-pozitív baktérium tenyészett ki átlagosan 3 vizsgálati nap alatt. A betegek 42%-a közösségben, 37%-a kórházban és 21%-a intenzív osztályon szerezte az infekciót. A legkorábban és a leggyakrabban észlelt szervi elégtelenség tünete az arteriás hypoxia és hypotensio volt, amely az infekciók 60 és 57%-ában jelent meg. A keringési shockállapotot lehetett legközvetlenebbül összefüggésbe hozni az intenzív osztályos halálozás kockázatának növekedésével. A betegek mortalitási rizikójára az infekció etiológiája nem volt hatással, viszont szoros összefüggést lehetett megállapítani a szervi elégtelenségek száma és a halálozási kockázat között. Az infekció és a következményes szervi szövődmények kezelésével kapcsolatos antibiotikum-terápiára mindössze 84%-ban került sor. A legalacsonyabb arányban megvalósult tevékenység az invasiv vérnyomás- és haemodynamicai monitorozás volt, azonban a diagnosztikai és terápiás munka arányát nem lehetett a halálozási kockázattal összefüggésbe hozni.