A petesejtfagyasztás elméleti alapjai és szerepe az asszisztált reprodukcióban / Konc János, Kanyó Katalin, Cseh Sándor
Bibliogr.: p. 539-541. - Abstr. hun., eng.
In: Magyar Nőorvosok Lapja. - ISSN 0025-021X. - 2006. 69. évf. 6. sz., p. 531-541.
Az embriófagyasztást több országban tiltják, vagy csak bizonyos stádiumban (zygota) engedélyezik. Az embriómélyhűtéssel szemben a petesejtek krioprezervációja az alábbi előnyökkel jár, mint például 1. az embriómélyhűtéssel kapcsolatos vallási/etikai/jogi problémák kiküszöbölhetők, 2. ha nem áll rendelkezésre sperma a petesejtek fagyaszthatók, 3. petesejtbankok hozhatok létre, 4. fiatal nőbetegeknél a termékenység elvesztésének kockázatával járó betegség esetén a nyert petesejteket mélyhűtve a betegek fertilitása megőrizhető/átmenthető a betegségből való felgyógyulás utáni időszakra, 5. az elmúlt években, az USA-ban és a fejlett nyugateurópai országokban emelkedő számban mutatkozik igény fiatal nők részéről a petesejtjeik fagyasztására és későbbi időpontban történő felhasználására, mivel a nők - különböző okokból - egyre későbbi életkorban vállalkoznak a terhességre, és az a reprodukciós életkor második felére tolódott. A petesejtfagyasztás iránti igény orvosbiológiai háttere érthető, hiszen a reprodukciós életkor második felére halasztott gyermekvállalás esetén a terhesség kialakulásának esélye nagymértékben javítható azáltal, hogy a petesejteket a fertilitás csúcsán (a páciens 20-as éveinek elején) nyerik, majd mélyhűtik, a megtermékenyítésre és visszahelyezésre pedig évekkel (akár 10-15 évvel) később kerül sor. Technikai szempontból a petesejtfagyasztás lényegesen nehezebb kérdés, mint az embriófagyasztás, és számos kérdés még megválaszolásra vár, amelyek részben a petesejt biológiai tulajdonságaival (méret, víztartalom, osztódási orsó jelenléte, felület-térfogat arány, érettség szintje, minőség stb.), részben az eljárással (seeding hőmérséklete, krioprotektív anyag típusa és mennyisége, hűtési sebesség stb.) hozhatók összefüggésbe. Az eljárás hatékonysága még alacsony, és ez megakadályozza a módszer klinikai gyakorlatba történő bevezetését. Az irodalomban található adatok szerint az eredményekben igen nagy szórás figyelhető meg: a túlélési arány 25 és 80%, a fertilizáció 13 és 71 %, az osztódott sejtek aránya pedig 30 és 90%, terhességi arány 5-20% között ingadozik. Az elmúlt években több olyan módosítást sikerült megvalósítani, amelyek javították a módszer hatékonyságát, így a petesejtmélyhűtés terén napjainkban elért eredmények nagyon biztatóak a jövőt tekintve.