A nitrogén-monoxidnak (NO) régóta ismert a szerepe a gyulladásos folyamatokban. A húgyhólyagban lezajló gyulladásokban betöltött szerepéről azonban eddig az adatok szegényesek. A szerző egy általa kidolgozott patkánymodellen végzett hólyag iszkémia-reperfúziós (I/R) kísérletsorozatról számol be, ahol a mikrocirkulációs szintű változásokat vizsgálta intravitális videomikroszkópia segítségével. Az állatok két csoportját NO-szintézis-gátló NG-nitro-Larginin-metil-észterrel (L-NAME), illetve az NO prekurzor L-argininnel kezelték. Az L-NAME előkezelés hatékonynak bizonyult a fokozott leukocita endotheliális interakciók mérséklésében, azonban nem befolyásolta a perfúziós paramétereket I/R után. Az L-arginin kezelés hatással volt a posztiszkémiás perfúzióra, de nem befolyásolta szignifikánsan a gyulladásos sejt-endothel interakciókat. Jelen vizsgálatokból az NO Janus-arcú, kettős szerepe mutatkozott meg a hólyag I/R patomechanizmusában. Képződésének gátlásával a mikrocirkulációs változások csak egyes komponensei befolyásolhatók kedvezően.