Magyarországon az emlőrák a nők leggyakoribb rosszindulatú daganata. A mortalitás érdemi csökkentésében az egyre hatékonyabb komplex terápia mellett kiemelt jelentőséggel bír a szervezett mammográfiás lakosságszűrés. Szerzők a DEOEC I. sz. Sebészeti Klinikáján 2000. január 1. és 2004. december 31. között primer emlőrák miatt operált 633 beteg kórszövettani adatai közül elemzik a tumorméretet, a hónalji nyirokcsomó státuszt és a szöveti anaplázia fokát a mammográfiás szűrés tükrében. Eredmények: A "szűrt" betegek körében T1 tumorméretet 70,7%-ban, T2 nagyságút 28,5%-ban, ennél nagyobb daganatot 0,8%-ban észleltek. Ugyanezen arányok a "nem szűrt" betegek esetében 44,3%-nak, 45,9%-nak és 9,8%-nak adódtak. A "szűrt" csoportban a T1 tumorméreten belül a T1a daganatok 11%-ban, a T1b 37,6%-ban, a T1c 51,4%-ban fordultak elő, szemben a ,,nem szűrt" betegcsoport 2,3%, 12,6% és 85%-os megoszlásával. Negatív hónalji nyirokcsomó státuszt a "szűrt" betegek 72,7%-ában, a "nem szűrt" betegek 56,2%-ában találtak. A szöveti anaplázia fokát vizsgálva G-I. daganatot a "szűrt" betegek 15,6%-ában, G-II-t 62,1%ában, G-III-at 22,3%-ában észleltek. A ,,nem szűrt" betegeknél ezek az értékek 6,1%-nak, 53,8%-nak és 40,1%-nak adódtak. A különbségek minden vizsgált paraméter esetében erősen szignifikánsak (p < 0,001). Szerzők véleménye szerint a mammográfiás szűrés már az első szűrési kör végén, 50% alatti részvételi arány mellett is jelentősen növelte a kisebb tumorméretű és negatív hónalji nyirokcsomó státuszú betegek arányát. Reményeik szerint a részvételi arány további növelésével elérhető lesz a Nemzeti Rákellenes Programban célként meghatározott 20%-os mortalitás csökkenés.