A lakosság egészségi állapotára döntően az életmódbeli tényezők (társadalmi tényezők, egészség/betegség, magatartás) hatnak. Ennél kisebb szerepet játszanak a genetikai tényezők és a környezeti hatások, a legkisebb hatása pedig az egészségügyi ellátás minőségének van (legfeljebb 15-20%). Mégis a "betegségügyön" kívül az egészség ügyének más aspektusa nem nagyon kap szerepet az országos döntéshozatalban. Szinte csak a helyi szintű egészségi vonatkozású ügyekben van esély az egészségfejlesztés ügyének képviseletére. A civil kezdeményezésű, helyi meghatározó szereplők bevonásával megvalósuló egészségfejlesztési programok sikerességének (hatékonyságának) fontos kritériuma, hogy szigorú gazdasági kalkuláción alapuljanak. Folyamatos mérésekkel, eredményekkel és hatásvizsgálattal igazolják, hogy megéri az egészségre költeni. A civil szereplők feladata, hogy egy olyan közös platformot hozzanak létre helyi szinten, amellyel aztán az "egészség befektetés" gondolata országos szintre emelkedhet.