Főbb tézisek: 1. Az akut myeloid leukaemia kórismézése a módszerek széles skáláját igényli. A diagnózis igazolása mellett a prognosztikai tényezőkről és markerekről is tájékozódnunk kell, ezért a vizsgálatokhoz speciálisan felszerelt laboratóriumra van szükség. 2. A betegség legfontosabb prognosztikai tényezője változatlanul a citogenetikai lelet és a beteg életkora. A molekuláris genetikai markerek különösen a normális kariotípusú betegek prognózisának meghatározásában jutnak fontos szerephez. 3. Az akut myeloid leukaemia kezelése kizárólag erre specializálódott központokban, klinikai vizsgálatok keretében történhet. Az elsődleges cél a teljes remisszió elérése. A kezelésre nem reagáló esetekben, recidívában, valamint összetett kariotípus-rendellenesség esetén az allogén őssejttranszplantáció áll rendelkezésünkre mint gyógyító célú terápiás lehetőség. 4. Ha ez nem kivitelezhető, vizsgálatok keretében például alkiláló szerrel (cloretazin) próbálkozhatunk. Az idősebb, intenzíven nem kezelhető betegek számára új, kevés mellékhatást okozó szerek állnak rendelkezésre, de ezekkel jelenleg még nem érhető el gyógyulás.